„A marosvásárhelyi képtár anyagát 1912-től gyűjtötte a polgármester Az átadási jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy nagy gonddal, több alkalommal (1912. szeptember 27., 1913. február 17., 1913. április 23., 1913. május 28.), tételenként válogatta össze a leendő képtári anyagot. Az így kiválogatott 68 műalkotás a „nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr” szerint elfogadott feltételek mellett, ideiglenes állami letétül kerültek Marosvásárhely újonnan felépült képtárába… Bernády György a város pénzéből még 15 alkotást vásárolt, így amikor a képtár kinyitotta kapuját, már 83 értékes műalkotás volt látható a gyönyörű galambszürkére festett termek falain… Egy fennmaradt későbbi román nyelvű átiratból ismerjük azon műalkotásokat, amelyeket a város vásárolt a képtár részére… E jegyzőkönyv szerint ekkor került a gyűjteménybe: Szenes Fülöp (Ivette), Konrád Gyula (Velencei emlék), Hegedűs László (Krisztus-portré), Fényes Adolf (Civakodó mosónők), Glatz Oszkár (Partalja), Feszty Árpád (Alkonyat), Feszty Árpád (Part menti füzek), Munkácsy Mihály (A mosónő), Paál László (Erdő mélyén), Ferenczy Károly (Krisztus sírbatétele), Ferenczy Károly (Szinyei Merse Pál arcképe), Paál László (Falu szélén), Réti István (Interieur - tanulmány) műalkotásai. Markó Ferenc (Aratás) festménye Petelei Istvánné míg Vajda Zsigmond (Zrínyi Ilona) tanulmánya a Solymosi család letéte volt. A marosvásárhelyi városi hivatal 1914. június 25-i közlönyében arról tudósít, hogy a képtár újabb két adománnyal bővült. Kernstok Károly Báró Kemény Kálmán portréja a város akkori legnagyobb gyárának, a marosvásárhelyi cukorgyár vezetőtanácsának, míg Kacziány Ödön A hold című festménye az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat adománya volt.”