2009. november 26., csütörtök

Dsida Jenő: A kaszabörtön, a disznóbőr, a keresztrejtvény és egyebek
Nyílt levél Markovits Rodionhoz

Kolozsvár, 1932. augusztus 12.

....
Most abból az alkalomból zavarlak soraimmal, hogy Micsoda falu Vécs? Címen cikkecskét írtál az erdélyi írók marosvécsi találkozójáról. Egyik temesvári lapban jelent meg a cikk, ahol az elkártyázott honoráriumok után tiszteletre méltó szívóssággal folytatod előbbi működésedet: riporteresedel, miután kialudtad rövid irodalmi kalandod mámorát. Napról napra sajnálatosan romló stílusodnak ebben a satnya kis hajtásában azokat a benyomásaidat közlöd a temesvári nyilvánossággal, melyeket három évvel ezelőtt gyűjtöttél magadnak a marosvécsi várkastélyról, annak gazdájáról, háznépéről és az erdélyi magyar írókról. Három évvel ezelőtt, mikor ötven évvel vállaidon,mint tehetséges kezdő, ragyogó arccal vonultál be az Erdélyi Helikon tagjainak sorba. Kissé különös volt ott látni téged, Jakab, a szegény Kuncz Aladár nemes és sudár alakja mellett. Áprily Lajos, Reményik Sándor és a művészet más lovagjai között, de hát édes istenem! - olyan tehetségesen indultál...
....

http://irod-a-lom.blogspot.com/2009/11/dsida-jeno-kaszaborton-disznobor.html

2009. november 10., kedd



Varró János(1927-2004),író

http://a102es.multiply.com/contacts

2009. október 5., hétfő

Viribus unitis pro cultura Transilvanica Et contra homines beltames. Sicritur ad astra. Marosvécs 1926. júl. 17.

Tíz esztendő le­for­gá­sa után meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a környező vi­lág dol­gai nem is vál­toz­tak elő­nyünkre, vesz­te­sé­gek árán is si­ke­rült a külső vi­lág he­lyi­be belső vi­lág alap­ja­it le­rak­ni Er­dély­ben, s ta­lán a He­li­kon 10 évé­nek leg­több ered­mé­nye,

hogy en­nek a lát­ha­tat­lan vi­lág­nak

épí­té­sé­ben előljárt,

szol­gá­lat­ban szor­gal­mas­nak,

bé­kí­tés­ben igyekvőnek,

jó­szándék­ban pél­da­adó­nak bi­zo­nyult.

Marosvécs, 1935. jún. 29 Ke­mény Já­nos


Emlékezet köveiből épült tisztesség temploma
mellyet a néhai méltgs l. b. M. Gy. Monostori Kemény János urnak utolsó tisztességére el-mondatott sz. beszélgetéseknek villág eleibe lett botsáttatások által mind ezen néh. mélt. uri férjének emlékezetére, mind pedig maga s kedvessei bánatjoknak enyhítésére mint keserves özvegy Artemisia kedves Mausolussának készíttetett árva groff Tzegei Was Kristina
. Kolosváratt, 1778. N(y)omt. a réf. coll. betűivel.
Kemény bibliográfia
Marosvécs
„Ó, milyen boldog az a város vagy vár, mely a béke idején a háborúra előre gondol. Cicero”